Tápanyagok A-tól, Z-ig

Jelenleg 17 kémiai elemet ismerünk, melyek fontos szerepet játszanak a növények fejlődésében. Ezek két kategóriába sorolhatóak: ásványi és nem ásványi elemek. Mégmielőtt tovább olvas gyorsan gondolja végig, hányat tud magától megnevezni.

A nem ásványi elemek az atmoszférában találhatóak és részt vesznek a fotoszintézisben. Ilyen a szén, hidrogén és az oxigén. Ha visszagondolunk a középiskolai tanulmányainkra, emlékszünk rá, hogy a fotoszintézis folyamata a következőképpen néz ki:

Az ásványi elemek, amelyek leginkább eszünkbe jutnak. A növény számára szükséges mennyiség alapján három csoportba oszthatjuk őket. Ez nem azt jelenti, hogy az elsődleges tápanyagok fontosabbak a növény számára, csupán többre van szükség belőlük a növény fejlődéséhez.

1. Elsődleges: nitrogén (N), foszfor (P), kálium (K). Ezeknek a tápanyagoknak a hiánytünete gyakrabban látható, mivel a növénynek nagyobb mennyiségben van rá szüksége. 

2. Másodlagos: kálcium (Ca), magnézium (Mg), kén (S). A növénynek több másodlagos tápelemre van szüksége, mint mikroelemre, de ebből az elsődleges tápelemeknél kevesebb kell. A három másodlagos tápelem tehát a kálcium, magnézium és a kén. A kálcium és a magnézium hiánytünetei ritkán láthatóak, de kén hiánytünetei egyre gyakrabban észlelhetőek mióta a  gyárak SO2 emissziója csökkent.  

3. Mikroelemek: bór (B), klór (Cl), réz (Cu), vas (Fe), mangán (Mn), molibdén (Mo), nikkel (Ni), cink (Zn). A mikroelemekre kisebb mennyiségben van szükség, de a hiánytünetek évről évre egyre gyakrabban jelentkeznek. Mivel a mikroelemek ennyire kis mennyiségben találhatóak meg a talajban szövet vizsgálat vagy talajmintavételezés szükséges, hogy hiányukat feltárjuk. Sok tápelem felvehetősége függ a talaj pH-tól. A tápelem jelenléte a talajban még nem biztosítja, hogy a növény fel is tudja venni. A kálium kivételével, ezeknek a tápelemeknek ásványosodnia kell a szerves anyagokból. Az ásványosodás mértéke minden évben különböző, függ a környezeti tényezőktől.

Van 4 tápelem, melyek létfontosságúak bizonyos növények esetében. Ezek a nátrium (Na), kobalt (Co), vanádium (V), szilikon (Si).

A következő bejegyzésekből kiderül milyen szerepet töltenek be ezek a tápelemek a növény fejlődésében. 

Forrás:
https://360yieldcenter.com/blog/a-to-z-of-crop-nutrients-the-basics/

Tévhitek az ammónia injektálással kapcsolatban

A növénytermesztők nagy része tévesen ítéli meg az ammónia talajra gyakorolt hatását. 

1. Az ammónia (NH3) a talajnedveséggel reakcióba lépve pozitív töltésű ammónium ionná (NH4+) alakul át. Az injektálási zóna körül magas pH-jú zóna alakul ki az ammónia lúgos kémhatásának köszönhetően. A talajlakó baktériumok a magas pH-jú zónában valóban gátoltak, de ez a hatás csak lokális és a termőföld felső 15-20 cm-ben érvényesül. A talajlakók a mélyebb rétegekben zavartalanul élnek és működnek, melynek köszönhetően legkésőbb 2 hét múlva újra benépesítik a talaj felsőbb rétegeit is. A termelők szempontjából ez a hatás inkább pozitív, mintsem negatív, hiszen ennek köszönhetően a N még hosszabb ideig áll rendelkezésre.

A növények ammónium- és nitrátformában vesznek fel nitrogént. A két forma veszteségek tekintetében eltér:

AMMÓNIUM-ION (NH4+):

-folyamatosan szívódik fel a gyökérzeten keresztül

-agyag- és humuszrészecskékhez való kötődése révén kevéssé mozgékony

NITRÁT-ION (NO3-)

-kimosódik a talajvízbe

-a denitrifikációs folyamatok során keletkező nitrogén gázok elillanak a levegőbe

2. Az pozitív töltésű ammónium ionok erős kötést alakítanak ki a negatív töltésű talajkolloidokkal, így a lemosódásból, elillanásból és denitrifikációból eredő veszteség, csekély mértékűre csökken. Az N-Lock nitrogén stabilizátor biztosítja, hogy a N még hosszabb ideig álljon rendelkezésre.

3. 4 °C fok feletti hőmérsékleten a nitrifikáló baktériumok az ammóniumot nitráttá alakítják át a nitrifikációs folyamat során. Ez a növény számára könnyen felvehető N forrás.

Ha nem megfelelő N formát választunk a kijuttatott N 40-70% elvész. Az ammónia a kémiai folyamatoknak köszönhetően alacsony veszteséggel magas fokon hasznosul. 

Az ammóniának alacsonyabb savanyító hatása van, mint az ammónium alapú műtrágyáknak az ammóniummá történő átalakulás során talajból felhasznált H+ ionnak köszönhetően.

Okoz az ammónia talajtömörödést?
Nem, ez egy mítosz. Több kutatás is bebizonyította a talajtérfogat sűrűségének mérésével, hogy sem a felsőbb, sem az alsóbb rétegekben nincsen talajtömörítő hatása az ammónia kijuttatásnak.
 

A technológia Ausztráliában is térhódító. A talajtani hatások ausztrál szemmel: http://bign.com.au/Big%20N%20Benefits/Effects%20on%20Soil